Idili kép

Egy megsárgult kép a szobám falán,
Sok régi szép emlék mely igaz volt talán.
Te voltál a fény egy borongós út végén,
Te voltál a támasz egy nehéz csata mélyén.
Most elmész és itthagysz más utat fogunk járni,
De én ittleszek majd s mindíg foglak várni.
Egy igaz hű barát kire mindíg számíthatsz,
Egy igaz hű ember kivel mindent megoszthatsz.
Csak állok és nézek mostmég látlak téged,
Holnap már a fél világ választ majd el minket.
Az ember aljas,kétszínű és érdes,
Nem kérdez ő semmit csak önmagáért tesz.
Soraimat zárom, remélem én is megtalálom
Azt a boldog utat mit neked ez az új sors mutat.